mondimozi

1994 olasz dráma

rendezte: Michael Radford

szereplők: Massimo Troisi(Mario Ruottolo)

               Philippe Noiret(Pablo Neruda)

               Maria Grazia Cucinotta(Beatrice Russo)

Oscar díj: Legjobb filmzene(Luis Bacalov)

Oscar jelölés: Legjobb rendező (Michael Radford), Legjobb film, Legjobb férfi főszereplő, Legjobb adaptált forgatókönyv

Egyszerű halászemberek közé csöppenünk, egy kis olasz szigetre, ahol otthonra lel a száműzött Pablo Neruda, a híres kommunista chilei költő. Összebarátkozik a postásával Marioval, aki csodálja őt és a segítségét kéri, hogy verseivel meghódíthassa élete szerelmét. Egy barátság története, amely Mario boldogságát és tragédiáját is jelenti, dehát ilyen a sors. Mindenesetre kicsit öncélúan pesszimista a végkifejlet, mintha Neruda orrára akartak volna koppintani, hisz Mario végig csak az ő kegyét kereste, miközben ő 5 évig le sem szarta. Ettől eltekintve remek film az egyszerű emberről, aki tisztában van önmaga korlátaival, mégis próbál több lenni. Massimo Troisiról a film megnézése után senki sem hinné el, h nem egy egyszerű halászember fia, a kifejezései, a beszéde, mind mind erre utalnak, remek alakítás. Különös hangulatot ad a filmnek a tudat, hogy Troisi a szívműtétjét halasztotta el a forgatás kedvéért és annak befejezése után fél nappal szívinfarktusban el is hunyt. Mindössze 39 évesen. Idegen nyelvű film esetében szokatlan, hogy ennyi oscarra jelöljék, még ha csak a zenéért kapta is meg Luis Bacalov.

Ez itt még elég reménytelennek tűnt. 

 De elég volt egy két versike, és...:)

Osztályzat: 3

1967 Warner Bros ktsg: 4 mill USD bev: 17,5 mill USD

thriller

rendezte: Terence Young

szereplők: Audrey Hepburn(Susy Hendrix)

              Alan Arkin(Harry Roat)

              Richard Crenna(Mike Talman)

oscar jelölés: Audrey Hepburn

Audrey 38 éves a film idején és egy vak nőt játszik, egyik utolsó filmszerepe. A férje rossz helyen volt rossz időben, egy heroinnal teli babát kap megőrzésre egy ismeretlen nőtől a montreali reptéren. Persze a babát egy idő után keresik, csak sajna Audreyék sem nagyon tudják, hogy hol van. Persze nem hisznek nekik így Harry Roat a gátlástalan, igazi profi gyílkos szövetkezik két csibésszel, hogy fondorlatok útján visszaszerezzék a babát, persze kihasználva Susy vakságát. Egy ideig minden a legnagyobb rendben megy, de elfelejtik, hogy a vakságnak nem csak hátránya, hanem előnye is van, Susy olyan dolgokat is észrevesz, amikre nem is gondolnak. És Susy okos nő, Gloria a tizenéves kislány segítségével csakhamar összerakja a képet. A baba előkerül, de ő már nem is akarja odaadni, ami előhozza Roat igazi énjét, a végén elszabadul a pokol.

Igazi thriller, nem semmi film Audreytól, aki abszolút megérdemelte érte az ötödik oscar jelölést. Az eleje rendben van, bár kicsit zavaros, aztán Audrey viszi a filmet, nagyon elmés a terv, amit kitalálnak, a maga idejében biztos rendben is volt, mai szemmel picit zagyva és lassú gondolkodásúnak is hihetnénk Susyt, hogy nem jött már előbb rá. De ahogy rájön végülis okos, a vége a filmnek meg egyszerűen zseniális, tapintható a feszültség, szenzációs utolsó fél óra! Ahogy a vak sötétben mindig meggyújtja a gyufát, miközben a benzinnel lelocsolt Roat sarokba szorítva nem tudja, hogy mit csináljon! Számomra filmtörténelem.

Susy kimászik ebből is, nyugi.

Audrey Hepburn szokásosan nagyszerű és Alan Arkin is zseniális.

Osztályzat: 4